Svéd kutatók elkészítették az agyi vérereket és az úgynevezett vér-agy gátat alkotó sejtek részletes molekuláris atlaszát, amely új információkkal segíti az agy különböző betegségeinek kutatását.
Az agyi érrendszer betegségei a leggyakoribb halálokok közé tartoznak a nyugati világban, ám a kutatóknak még mindig csak korlátozott ismereteik vannak az agyi vérerekről.
A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a térkép új információkkal szolgál a sejtek és a vér-agy gát működéséről, továbbá arról, hogy milyen típusú sejtek játszanak szerepet az egyes agyi betegségekben.
Az agy érrendszerét artériák, vénák, valamint a vér és a szövetek között a víz és a vegyi anyagok tényleges cseréjét lehetővé tevő hajszálerek (kapillárisok) alkotják. Egy fontos dologban azonban különböznek az agyban lévő vérerek a test többi részében lévőknél, és ez az úgynevezett vér-agy gát, amely arra hivatott, hogy meggátolja a toxikus molekulák bejutását az agyba, megóvva az idegsejteket ezek káros hatásaitól.
"Egyre biztosabb, hogy míg egy teljesen jól működő vér-agy gát kulcsfontosságú szerepet játszik az agy egészségében, addig egy diszfunkcionális gát számos agyi betegség tényezője lehet" - mondta a tanulmányt vezető Christer Betsholtz, az Uppsalai Egyetem és a stockholmi Karolinska Intézet professzora.
A kutatók egy viszonylag új módszert alkalmazva elkészítették az egéragy sejt, illetve molekuláris szintű atlaszát. "Először sikerült részletesen kimutatnunk, hogy a vér-agy gát miben tér el a különböző agyi vérerektől" - mondta Michael Vanlandewijck, a tanulmány másik vezető kutatója.
A kutatók azt már régóta tudták, hogy a vér-agy gát az érfalakat alkotó specializált endothelsejtekből épül fel. Az új tanulmány azonban kimutatta, hogy valószínűleg több más típusú, köztük a kapillárisok falát alkotó sejtek is alkotóelemei a gátnak.
Az atlasz révén a szakemberek immár kapcsolatba tudják hozni a különböző agyi betegségekben - bizonyítottan, vagy feltételezetten - szerepet játszó géneket az agyi érrendszer specifikus sejtjeivel.
"Már most vannak olyan eredményeinek, amelyek azt jelzik, hogy a korábban véltnél bizony sokkal több sejttípus játszik szerepet az olyan betegségekben, mint az Alzheimer-kór, vagy az agydaganatok" - húzta alá Betsholtz, hozzátéve, hogy immár képesek mindezt szisztematikusan vizsgálni a különböző betegségek esetében ugyanazon módszerrel, amelyet ennél a tanulmánynál alkalmaztak.
MTI
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a profikaneten Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Megéri!
