Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy mikor mozgott utoljára vagy esetleg azt, hogy ma munka után vajon elindul-e sétálni, kocogni, eljut-e egy edzőterembe, mit válaszol?
Egyáltalán, eljut e az ilyen kérdésekig?
A többség valószínűleg nemmel felel. Nem speciális magyar problémáról van szó, bár igaz, a fizikai inaktivitás tekintetében mi sem lógunk ki a sorból. E tekintetben világméretű egészségügyi problémával kell szembenéznünk: ugyanis ez a negyedik legfontosabb halálhoz vezető kockázati ok, becslések szerint évente 3,2 millió ember haláláért felelős világszerte. A fizikai inaktivitás Európában a második legfontosabb halálozási ok. Ami nagyon egyszerűen annyit tesz, hogy nem mozgunk eleget.
Forrás: instah.com
A fizikai inaktivitás olyan egészségügyi problémákhoz vezethet, mint az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség, a magas vérnyomás kialakuláa, hozzájárul a koleszterinszint emelkedéséhez, amely érszűkülethez majd érkatasztrófákhoz vezethet. De felel például a csontritkulásért is. Ha azonban ezt mind megfordítanánk, azaz az ellenkezőjét állítanánk, miszerint rendszeres mozgással mindez megelőzhet, máris érthetőbbé válik, miért is olyan fontos életünkben a mozgás.
Már persze, ha időt szánunk rá. A nemzetközi ajánlások szerint legalább heti 150 percet kellene közepes intenzitású kardio mozgással töltenünk. Ide tartozik a futás, a kerékpározás, a gyors gyaloglás, az úszás. Egy alkalom körülbelül 30 percig tartson, de intenzívebb, megterhelőbb mozgásnál elegendő a 20 perc is. S ha mindez idővel nem lenne elég (eleinte általában sok is), úgy beiktathatunk még heti legalább 2×30 perc izomerőnövelő mozgást is (pl: hasizomerő növelő edzés).
HÍRADÓ.HU
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a profikaneten Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Megéri!
