Rég múlt szép idők és a szánkózás

Barangolás régi telek világában

   

Emlékszem mindig vitatkoztam édesanyámmal, amikor a „pufis” kezeslábast rám akarta erőltetni gyerekkoromban. A végén aztán mindig ő győzött, eleve lejátszott meccs volt ez közöttünk, hiszen ha nem lettem volna hajlandó felvenni az utált ruhadarabot, akkor a kinti szánkózásnak is lőttek. Lehet, hogy az emlékeim kopottak már, de valahogy akkoriban több hó esett és sokkal nagyobb izgalommal vártuk a havat, mint a mai gyerekek.

Szánkózásra a legalkalmasabb egy domb, ám a budapestiek legkedvesebb helye a Normafa volt a múlt század közepén.


„Ó, azok a régi szép idők. Akkor még minden más volt.” – halljuk sokszor szüleinktől, nagyszüleinktől. A nagy havazásokról sokszor mesél édesapám telente és én mindig kíváncsian hallgatom. A 60-as, 70-es években a szüleim még lovas szánon közlekedtek, amikor leesett egy nagyobb mennyiségű hó. Ma már kuriózumnak számít egy ilyen „jármű”. A szánkó azonban még nem ment ki a divatból manapság sem, persze ha van amin csússzon.


Hazánkban 1947 februárjában mérték a legvastagabb hótakarót, pontosan 151 cm volt, és ez a rekord azóta sem sikerült felülmúlni. Közelebbi dátum az 1987-es év, erre talán többen emlékeznek olvasóink közül. Ekkor volt utoljára a legnagyobb havazás, ami akkoriban meg is akasztotta az ország működését. A szánkó vagy ródli akkoriban különösen hasznos eszköz lehetett, nem véletlen egyébként, hogy a legrégebbi szállítóeszközök egyike. Gyermekjátékként a kisebb méretű változata terjedt el, és ma már a fa mellett jelen vannak a piacon a fröccsöntött műanyag szánkók, bobok és hócsúszkák is. Ezek híján voltunk gyakran gyerekkorunkban, úgyhogy improvizálni kellett, a nagy kedvencem a műanyag zsák volt, bár okozott néhány lila foltot bizonyos testrészeimen, viszont elképesztő sebességet értük el vele.


A Budai-hegység peremén elhelyezkedő kirándulóhely a Svábhegy legmagasabb pontjaként 477 méterre magasodik. A 20. század első felében nemcsak népszerű kirándulóhely, hanem a sportolni vágyók paradicsoma volt sí- és szánkópályával, síugrósánccal, sífelvonóval és a Normafa Síházzal.


Kiváló a szánkózási és síelési lehetőség Magyarország legmagasabb hegycsúcsán, a Kékestetőn. Az 1920-as évektől lendült fel a sportélet a lankákon, illetve gyógyászati célokra és az üdülni vágyók számára is kedvelt úti cél volt. Az 50-es évektől már sífelvonó is üzemelt itt. A pályák működése természetesen függ a hótakarós napok számától, amelynek rekordja közel 80 éves: 1943-1944 telén 154 napot tett ki – a történelmi helyzet azonban ennek nem kedvezett.


A Balatonra jellemző, hogy téli sportolásra alkalmas módon befagyhat, például 1962-63 tele annyira zord volt, hogy a balatoni jégpáncél 110 napig, rekordhosszúságú ideig megmaradt. Legnagyobb folyónk, a Duna szintén ebben az évben, 1963-ban befagyott – napjainkig ez volt az utolsó év, amikor közlekedni lehetett a vastag jégen.

Hatalmas hótakaró a Kékes lankáin


Ilyen farkasordító hidegre, illetve hatalmas havazásokra talán már nem kell számítanunk, azonban közeleg a december és ki ne örülne egy kevéske hónak. Nem kell sok, csak szánkózhassunk újra, ahogy gyerekként tettük. Ha nem csúszik eléggé majd lábunkkal is rásegítünk.


Forrás: Mandadb.hu

 


Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a profikaneten Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Megéri!

Frissítve: 2020-11-26 12:26:12

További híreink

H 11:36

Az új intelligens asszisztenst számos területen és okostelefonokon is lehet majd használni.

Tovább
H 10:30

A költségvetés helyzetével kapcsolatos aggasztó nyilatkozatok negatívan érintették a forintot.

Tovább
H 09:46

A reálkereset 2 %-al csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Tovább
H 09:11

A vádak szerint Moszkva szándékosan az éhínséget használta fegyverként.

Tovább
H 08:14

Huszonnégy országban van kolerajárvány

Tovább
H 06:56

Változékony marad időjárásunk, a csapadék mellett viszont meleg időre számíthatunk.

Tovább

Belföld

Hoppá - Ők már megkapták a koronavírust

Fókuszban a sztárvilág

Fókuszban a sport

Fókuszban az egészség