Miniszterelnök úr, a munkát mi elvégeztük!
– hangzott el az Orbán Viktornak címzett mondat július 31-én a Hősök terén, ahol több ezer egészségügyi szakdolgozó tiltakozott az orvosokéhoz képest alacsony bérezés és a szolgálati jogviszony ellen. Bár a szervező, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) politikamentes nagygyűlésnek titulálta a rendezvényt, a több ezres tömeg a gyűlés egy pontján Kásler Miklós szakminiszter lemondását követelte, és a felszólalásokból is kitűnt: a szakdolgozók finoman szólva sem elégedettek a kormány döntéseivel vagy éppen azok hiányával.
12 pont
Ahogy eddig is, a kormány elismeri az egészségügyi szakdolgozók áldozatos munkáját, és lehetőségeihez mérten a jövőben is mindent megtesz a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülésért – olvasható abban a mindössze három mondatból álló, augusztus 31-én kelt levélben, amelyet Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtítkár írt a MESZK elnökének, konkrétumok nélkül, több mint húsz nappal azután, hogy a kamara az Emberi Erőforrások Minisztériumának és Orbán Viktornak is eljuttatta a július végi demonstráción bemutatott szakdolgozói kiáltványt, amely 12 pontban foglalja össze a legégetőbb problémákat és a szerintük szükséges változtatásokat.
Elsőként a szakdolgozók azt kérték a döntéshozóktól, hogy állítsák vissza a közalkalmazotti jogviszonyukat (mint ismert, március 1-je óta minden egészségügyben dolgozót az új jogállási törvény szerint foglalkoztatnak). A kiáltvány pontjai között szerepelt az is, hogy szeptember 1-jétől 30 százalékos béremelést kérnek, illetve hogy 2022. január 1-jétől lépjen életbe a szakdolgozói kamara által kidolgozott bértábla.
Kik az egészségügyi szakdolgozók?
Egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők, akiknek nem orvos, fogorvos, gyógyszerész vagy klinikai szakpszichológus végzettségük van. Szakdolgozók az ápolók, az asszisztensek, a műtősök és a beteghordók.
Az orvosok mellett közvetlenül dolgozó ápolók alacsony fizetése évek óta megoldásra váró probléma, a jogállási törvény életbe lépése óta azonban felerősödött az elégedetlenségük. Ennek oka az, hogy amíg az orvosok alapbérét jelentősen növelték, a szakdolgozók fizetésemeléséről nem rendelkezett a jogszabály, így tovább mélyült a szakadék az orvosok és a velük dolgozó ápolók bére között. Bár emelésről a szakdolgozók esetében is szó van, március óta sokan érezhetően kevesebb pénzt visznek haza.
Több tízezer forinttól estek el
Bár a kiáltványra jókora késéssel érkezett államtitkári levél érdemi válaszokat nem ad a felvetésekre, a MESZK elnöke pozitív megerőstíésnek nevezte azt, és szerinte fontos irányt mutat, mert az olvasható ki belőle, hogy az Emmi elkötelezett az ügyben. Igazán elégedettek azonban akkor lennének a szakdolgozók, ha a 12 pontjukkal kapcsolatban konkrét lépéseket tenne a kormány a közeljövőben – mondja Balogh Zoltán elnök, aki szerint bár most a várakozás ideje van, sok idő nincs a járvány közelgő negyedik hulláma miatt.
Balogh azért is bizakodó, mert az elmúlt napokban elindult az együttműködés az Országos Kórházi Főigazgatóság és a kamara között, így reméli, hogy néhány héten belül valódi megoldásokat kapnak problémáikra, amelyek jelentős része továbbra is a március 1-jén életbe lépett szolgálati jogviszonyról szóló törvényből fakad. A MESZK elnöke szerint a szakdolgozókat érő legnagyobb hátrány a jubileumi jutalmak elmaradása.
Az új egészségügyi szolgálati törvényben ugyanis megváltozott a szolgálati elismerés (azaz a jublieumi jutalom, amit minden közalkalmazott kap egyszeri juttatásként) mértékének számítása. Noha továbbra is 25, 30 és 40, szolgálatban eltöltött év után jár a jutalom, korábban ezekbe az évekbe csak a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltöttek számítottak bele. Az új szabályozás azonban ide vesz minden, egészségügyi dolgozói jogviszonyban eltöltött évet, tehát a magánszolgáltatónál vagy akár külföldön ledolgozottakat is.
A számítási módszer megváltozása bár látszólag kedvező, azzal járt, hogy sokan azok közül, akik az új törvény március 1-jei hatálybalépése környékén töltötték volna be valamelyik kerek évfordulót, a közalkalmazotti státuszon kívüli évek beszámítása miatt átcsúsztak ezen a mérföldkőn, és így nem váltak jogosulttá a jutalomra.
Balogh Zoltán becslése szerint több ezer szakdolgozót sújt a jutalmak elmaradása, amit lehetne orvosolni, ám a kormány ezt egyelőre nem tette meg. Mint ahogy a jelentős mértékű bérrendezés, azon belül az ügyeleti díjak rendezése is várat magára. A szolgálati jogviszonyban alkalmazott szakdolgozók többségénél bércsökkenést okozott az új munkaszerződés abból adódóan, hogy ügyeleti rendszerben fogalkoztatták őket, és ebben kedvezőtlenebb az új bérszámítás.
Az orvosoknál a jelentősen megemelkedett alapbér valamelyest kompenzálja a változó illetmény összegét, a szakdolgozóknál azonban az alacsonyabb ügyletei díj jelentősen alacsonyabb összjövedelemhez vezetett, 50, 80, de akár 100 ezer forintos jövedelemkiesést okozva – magyarázza Balogh Zoltán.
A tavaszi járványhullám alatt keményen érződött a betegellátásban annak a háromezer szakdolgozónak a hiánya, aki nem írta alá március 1-jén az új munkaszerződést. Noha arról nincsenek adatai a kamarai elnöknek, hogy közülük hányan tértek vissza, arról beszámolt, hogy többen csak nehezen vagy egyáltalán nem kaptak újra állást az állami egészségügyben, például azért, mert üres státusz híján nem tudták őket foglalkoztatni.
Bár az Országos Kórházi Főigazgatóság tájékoztatása szerint nagyjából 1700 fővel bővült a szakdolgozói állomány – köszönhetően részben annak, hogy munkába álltak a most végzettek –, Balogh Zoltán szerint így is 1300 szakdolgozó hiányzik, ezért is figyeli aggódva, hogy a koronavírus negyedik hulláma hogyan tépázza tovább a szakdolgozói kar működését.
Nem tudni, hányan nem oltatták be magukat
Ráadásul további szakdolgozók eshetnek ki az ellátásból, ha nem oltatják be magukat. Mint ismert, a kormány július végén döntött arról, hogy az egészségügyi dolgozók számára kötelező a koronavírus elleni oltás felvétele. Aki ennek nem tesz eleget – a kitolt határidő alapján szeptember 15-éig –, az nem dolgozhat tovább.
Arról egyelőre nincsenek pontos számok, hogy mennyien vannak oltatlanul a határidő lejárta előtt egy nappal, Balogh Zoltán is csak annyit tudott mondani lapunknak az intézményvezetőkkel folytatott beszélgetései alapján, hogy van, ahol jól állnak, és csak néhány dolgozó nincs beoltva, és van olyan kórház is, ahol rosszabb a helyzet. De ha a szakdolgozói gárda csak néhány százaléka esik is ki az oltás hiánya miatt az ellátásból, az is jelentős gondokat okoz majd – figyelmeztet az elnök.
Az biztos, hogy az intézmények számontartják a beoltatlan dolgozóikat. Róluk a 24.hu is kért adatot a kórházi főigazgatóságtól – egyelőre hiába.
Óriási hajtás az újrainduló egészségügyben
A létszámgondok mellett a kimerültség is nehézséget jelent a szakdolgozók körében. Noha a kormány plusz tíz nap szabadságot adott a Covid-ellátásban résztvevőknek, Balogh szerint csak kevesen tudtak élni ezzel, mert nyáron, a harmadik hullám lecsengése után a visszarendeződő ellátásban az elhalasztott műtétek és a visszaáramló betegek miatt óriási volt a hajtás.
Hogy mennyire, azt jelzi: több szálloda is megkereste a szakdolgozói kamarát, hogy szállást ajánljon fel a szakdolgozóknak ingyen vagy jelentős kedvezménnyel. „A visszautasíthatatlannak tűnő ajánlatra alig tudtunk csapatokat szervezni, mert sokan nem tudtak elszabadulni a munkahelyükről” – mondja Balogh Zoltán, aki tud olyan intézményről, ahol nem is adták ki a tíz nap plusz szabadságot azoknak, akiknek járt volna.
forrás: 24.hu
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a profikaneten Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Megéri!
