Varga Judit igazságügyi miniszter expozéjában arról beszélt, hogy szeptember 18-án lezárult egy több hónapos, nehéz, ám rendkívül konstruktív egyeztetési folyamat a magyar kormány és az Európai Bizottság között. A bizottság megállapította, hogy a kabinet által benyújtott 17 intézkedési javaslat megfelelően fogja orvosolni azokat az aggályokat, amelyek miatt a kondicionalitási eljárást megindították.
A biztosok kollégiumának szeptember 18-i döntése megnyitja az utat az újjáépítési alappal és a kohéziós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások gyors lezárása előtt – érvelt a politikus.
Amennyiben a kormány az általa tett vállalásokat teljesíti, akkor a feltételességi eljárás még az év vége előtt lezárulhat és Magyarország forrásvesztés nélkül léphet át a 2023-as esztendőbe
– hívta fel a figyelmet.
Magyarország elkötelezett az EU alapértékei iránt, valamint az unió pénzügyi érdekeinek védelme mellett, ugyanakkor nem titok, hogy a kabinetnek komoly jogi fenntartásai vannak az eljárással és az azt szabályozó rendelettel szemben – mondta a politikus. A kormánynak azzal szemben is komoly jogi aggályai vannak, ahogy a bizottság a rendeletet alkalmazza és ahogyan “nyilvánvaló politikai megfontolásokból” kizárólag Magyarországgal szemben lépett fel – tette hozzá.
A miniszter szavai szerint a Magyarországgal szemben indított eljárás próbatétel, teszteljárás valamennyi tagállam számára, mert ha megindításával nem is, de lezárásával példájává válhat a konstruktív párbeszédnek, szimbólumává az “Egység a sokféleségben” európai eszméjének és a valódi szolidaritásnak.
A “rendeleti kormányzás” fékezése
A magyar kormány által vállalt intézkedések célja az, hogy a közbeszerzési szabályokat többletgaranciákkal bástyázza körül, megerősítse a csalás- és korrupció elleni küzdelem jogi és intézményi kereteit, valamint az összeférhetetlenségi szabályokat – sorolta.
A javaslatcsomagban vállalják, hogy a kormány által kezdeményezett és kihirdetett jogszabályok 90 százalékát társadalmi egyeztetés után fogadják el – ismertette a részeleteket. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) minden évben nyilvános jelentést tesz közzé arról, hogy a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése megtörtént-e, vagy pedig az egyeztetésre bocsátás hiánya a jogszabály által megengedett esetkörök valamelyikéből következett-e – mondta Varga Judit.
A törvénycsomag
a közérdekű adatigénylések körében kivezeti a munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételéhez kapcsolódó költségtérítés megállapításának lehetőségét.
A javaslat tartalmazza a közérdekű adatigénylésekre irányadó, a veszélyhelyzetben alkalmazandó speciális szabályok megszüntetésére irányuló intézkedéseket is – hívta fel a figyelmet.
Korrupcióellenes lépések
Kiemelte az Integritás Hatóság létrehozását, ami a tervek szerint november második felében kezdi meg a működését. A hatóság elnökét nyílt pályázat alapján az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki – ismertette a részleteket.
Megújul a Korrupcióellenes Munkacsoport, amelynek elnöki tisztét az Integritás Hatóság elnöke fogja betölteni. A munkacsoport paritásos alapon, kormányzati és nem kormányzati szférából érkező tagokkal működik majd – közölte a miniszter.
A közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével kapcsolatban elkövetett kiemelt bűncselekmények esetén külön eljárásrendet vezetnek be.
Az eljárás lehetővé tenné az ügyészség és a nyomozó hatóság feljelentés elutasítására, illetve a büntetőeljárás megszüntetésére irányuló döntéseinek bírói felülvizsgálatát.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok általános összeférhetetlenségi szabályainak esetében biztosítják az EU-s költségvetési rendeletnek való teljes megfelelés – mutatott rá.
A törvénycsomag a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt jelöli ki, hogy segítse az OLAF-ot a magyarországi helyszíni ellenőrzések során.
Az audit és ellenőrzési mechanizmusok megerősítésének érdekében az uniós források felhasználásáért felelős miniszter munkaszervezetében belső ellenőrzési és integritási igazgatóság jön létre – mondta Varga Judit.
Deutsch Tamás: a baloldal 12 éve áskálódik
A Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a brüsszeli politikai klíma a magyarországi baloldal aktív közreműködésének köszönhetően egyáltalán nem változik. Európai parlamenti képviselőik az elmúlt 12 évben folyamatosan Magyarország ellen dolgoztak, mindent megtettek azért, hogy hazugságok terjesztésével saját hazájuk rossz hírét keltsék. Az a politikai klíma ami a magyar kormány törekvéseit körülveszi, a baloldal brüsszeli áskálódásai miatt ilyen nehéz – hangoztatta.
Kitért arra is, hogy az uniós fejlesztési források nem könyöradományok, járnak Magyarországnak és a magyar embereknek. Ugyanakkor 12 éve folyamatosan az a törekvése a baloldalnak, hogyan lehet olyan döntéseket előkészíteni az unióban, hogy a magyar fejlesztési források csökkenjenek, vagy egyáltalán ne lehessen hozzájuk férni.
Felidézte, előző héten arra tett javaslatot Donáth Anna és Cseh Katalin momentumos EP-képviselő, hogy
közvetlenül járjanak a források,
amivel Deutsch Tamás szerint azt érnék el, hogy a pénzek jelentős részét, mintegy 96-98 százalékát elveszítené Magyarország.
Egy árva szót nem szóltak eközben az ellen, hogy a hétéves uniós keretköltségvetési javaslat a regionális fejlesztési forrásokat jelentősen csökkentette – jegyezte meg.
Deutsch Tamás értékelése szerint megalapozott, szakmailag korrekt törvényjavaslatokat nyújtott be a magyar kormány, ugyanakkor – mint mondta – nagy összegben fogadna arra, hogy ezeket nem fogják megszavazni a baloldali képviselők. Egy dolog érdekli őket, csak saját hatalmi törekvéseik – összegzett. Jelezte: a Fidesz támogatja a benyújtott javaslatokat.
Juhász Hajnalka: a kormány komolyan veszi a kötelezettségeit
A KDNP vezérszónoka azt mondta, Magyarország és a kormány komolyan veszi a szerződésekből fakadó kötelezettségeit, ez tükröződik mind az öt javaslat szövegében és jogpolitikai céljaiban egyaránt.
A jogalkotási törvényben szereplő javaslatok a minőségi jogalkotás irányába tett lépésként értékelhetők, a normaalkotási folyamatba kötelezően bevonnák a Központi Statisztikai Hivatalt.
Fontos elemként említette, hogy
szigorítanák azokat az esetköröket, amelyeknél a társadalmi egyeztetés mellőzésére indokoltan lehet hivatkozni.
A KDNP támogatja a törvénycsomagot.
Arató Gergely: a kormány nem azonos Magyarországgal
A Demokratikus Koalíció politikusa közölte: “Önök azt hiszik az Orbán-kormány azonos Magyarországgal, de ez nincs így, erre Önöket 50 százaléknyi szavazat sem jogosítja fel” – mondta. A magyar EP-képviselők ellenzéki része azért szólal fel és azért beszél az Orbán-kormány ellen, mert a magyar emberek érdekeiért lépnek fel – hangoztatta.
A kormány kézzel-lábbal tiltakozott az ellen, hogy legyen jogállamisági kritérium, de a jogállamisági problémák folyamatosan megjelennek. Amikor kiderült, az unió komolyan gondolja a szerződésben rögzített alapjogok betartását és tényleg nem lesz pénz, akkor hirtelen rájöttek, nem volt minden annyira jó és valamit mégiscsak kellene csinálni. “Önök még mindig nem őszinték, és a törvényjavaslatcsomag ennek bizonyítéka” – értékelt.
Példaként hozta, a törvények 90 százalékánál kell lefolytatni társadalmi egyeztetést a javaslat szerint. Megjegyezte:
a mostani jogalkotási törvény minden esetben előírja a társadalmi egyeztetést, amit rendszeresen elmulaszt a kormány,
vagy azokat nem hallgatják meg, akik kritikát fogalmazhatnak meg.
A közérdekű adatok megismerése elől az akadályok megszüntetésének tervezett módját szintén bírálta Arató Gergely, és azt mondta: szomorú, hogy még mindig itt tartanak. Azt hiszik, hogy az uniónál is meg lehet ezt a dolgot sunnyogással oldani. Nem néznek szembe a helyzet súlyosságával – vélte, hozzátéve: minden levélre az utolsó pillanatban válaszoltak, minden javaslatot az utolsó pillanatban nyújtottak be. A parlamentet már augusztusban össze lehetett volna hívni – jegyezte meg.
Álmegoldásokban, a magyar polgárok becsapásában a DK nem lesz partner – közölte.
Vajda Zoltán: a javaslatcsomag politikai blöff
Az MSZP vezérszónoka szerint a javaslat “messziről nézve” rendben van ugyan, de aki ismeri Magyarország működését, az tudja, hogy nem hoznak majd érdemi változást a törvénymódosítások.
Az ellenzéki politikus szerint a jogszabályelőkészítésben való társadalmi részvétel biztosításáról szóló javaslat például tartalmilag alkalmas volna a jogszabályelőkészítés javítására, de a kormány eddig sem mutatott hajlandóságot az egyeztetésre, és a törvény be nem tartásának ezután sem lesz következménye.
Elegendő lesz, ha a nem szabályszerűen előkészített javaslatokat képviselőik nyújtják majd be.
Vajda Zoltán kifogásolta, hogy a korrupciós eljárásokra vonatkozó javaslat rendkívüli módon túlbonyolított eljárást tesz csak lehetővé, amely indokolatlan adminisztrációs és anyagi terheket ró az indítvány benyújtójára.
Az OLAF-vizsgálatok NAV-támogatásáról szóló javaslatot értékelve úgy fogalmazott: a “javaslatot nem annak a tartalma, hanem az állami szervek függetlenségének hiánya rontja le”. Megjegyezte, a NAV-tól nem lehet tényleges, érdemi támogatást várni az OLAF-vizsgálatok során.
Ugyancsak fenntartásának adott hangot az uniós források felhasználását vizsgáló hatóság függetlenségével kapcsolatban, amelyre szerinte “kirakatszerep hárul” majd. A hatóság csak érdeklődhet, információkat kérhet és ajánlásokat tehet, de érdemben nem járhat el.
Hajnal Miklós: az új jogszabályok is kijátszhatók lesznek
A Momentum vezérszónoka szerint ha a Fidesz komolyan gondolná a korrupció elleni küzdelmet, akkor Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez. A javaslatcsomagot értékelve úgy fogalmazott: “jobb, mint a semmi, de nem vagyunk elragadtatva”.
A jogalkotási törvény módosítását nehéz komolyan venni, hiszen a jogalkotási törvény eddig is előírta az egyeztetést, de azt a kormány kiskapukkal megkerülte – mondta, példaként említve a kata-törvény módosítását. Hozzátette:
az új jogszabályok is kijátszhatók lesznek például veszélyhelyzet idején.
A vagyonkezelő alapítványok kuratóriumáról szóló javaslatot értékelve nevetségesnek nevezte az összeférhetetlenségi szabályokat, megemlítve, hogy még a miniszterek is benne maradhatnak a közalapítványok vezetésében.
Hajnal Miklós összegzése szerint a javaslatcsomag nem fogja megoldani a korrupciót, ugyanakkor jelezte, hogy pártja elsőként fogja próbára tenni a frissen felállított hatóságokat.
A Momentum “nem gördít akadályt” a javaslatok elfogadása elé – tette hozzá.
Lukács László György: nem a korrupció visszaszorítása a kormány célja
A Jobbik vezérszónoka szerint a javaslatcsomagot nem azért terjesztette a kormány az országgyűlés elé, mert szakítani akarnak a visszaélési gyakorlattal, hanem mert megérezték, hogy valóban veszélyben van az uniós források lehívhatósága.
A kormány kényszerhelyzetben van, de nem ezzel a javaslatcsomaggal fogják legyőzni a korrupciót, ez csak arra alkalmas, hogy igazolják az Európai Bizottság felé a kompromisszumkészségüket – mondta.
A Jobbik nem áll annak útjába, hogy Magyarország, a magyar emberek megkapják azt, ami nekik jár, ezért támogatni fogják a javaslatot. Ugyanakkor arra kérik a kormányt, hogy tartsa be az azokban foglaltakat. Jelezte, hogy amennyiben a kormány megkerüli a szabályokat, “oda fognak sózni”, és fel fogják hívni az emberek figyelmét is a szabálysértésre.
Szabó Rebeka: módosító javaslatokat nyújtunk be
A párbeszédes politikus arról beszélt, hogy azt szeretnék, ha Magyarország megkapná az uniós forrásokat. Az a kormány vét a hazája ellen, amelynek a viselkedése miatt ezt az eljárást el kellett indítani. Azért vannak itt és tárgyalják ezeket a javaslatokat, mert a magyar kormány vét a hazája és a magyar emberek ellen – fogalmazott.
Az elképesztően rossz kormányzás miatt nem kapják meg a forrásokat, ami azért történik így, mert 12 éve ellopják ezeket a pénzeket – tette hozzá. Erős kétségeik vannak afelől, a javaslatok elegendőek lesznek-e, hogy bármilyen érdemi változás történjen Magyarországon a jogállamiság és az antikorrupció területén.
Megjegyezte: remélték, a miniszterek, államtitkárok kikerülnek a közalapítványi kuratóriumokból, de ez nem történt meg. Jelezte, módosító indítványt nyújtanak be, hogy ezen alapítványok ne kapjanak állami támogatást. Szeretnék azt is, ha bejelentővédelmi hivatal jönne létre, erre vonatkozóan is módosító javaslatot adnak be.
Szerinte az is nagyon szomorú, hogy a kormány nem foglalkozik a társadalmi véleményekkel és példaként a kata-törvényt, illetve a szívhang-rendeletet említette.
Apáti István: “nem túl magas” színvonalú a javaslatcsomag
A Mi Hazánk politikusa kiemelte: Magyarország Európa egyik legjobb adottságú országa, amelyet Európa talán legszorgalmasabb emberei lakják. Ám egyben az EU egyik legszegényebb tagállama is, amelyet a Fidesz-KDNP és a baloldal politikusai “koprodukcióban” hoztak létre – tette hozzá.
Kétségtelen ténynek nevezte, hogy a baloldali kormányok idején is volt korrupció, de annak az elmúlt tizenkét évben “verhetetlen bajnokává vált” a Fidesz és a KDNP, akik nem akarják észrevenni a rendszerszintű korrupciós jelenségeket – jegyezte meg.
A javaslatcsomagról úgy fogalmazott: a kormány meghátrált Brüsszellel szemben, és nem túl magas színvonalú és nem túl tartalmas, inkább “sóhivatal” intézményjellegű javaslatokat tettek le az asztalra, amelyek valószínűleg kedvesek lehetnek a brüsszeli szemeknek.
Répássy Róbert: komoly szakmai teljesítmény
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében szükséges, az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatok általános vitája után zárszavában kiemelte: a javaslatok mögött komoly szakmai teljesítmény áll.
Mint mondta,
lehet, hogy nem minden törvényjavaslat tökéletes, de az biztos, hogy az Európai Bizottság szerint ezek a javaslatok az elfogadásuk és végrehajtásuk esetén orvosolják az ő aggályaikat.
Jelezte, a büntetőeljárási törvény módosításával kapcsolatban a kormány előzetes normakontrollt kezdeményez, vagyis a javaslat elfogadása esetén azt még az Alkotmánybíróság is megvizsgálja majd.
Répássy Róbert biztosította képviselőket arról, hogy a javaslatok nem látszatjogszabályok, hanem valóban javíthatják a korrupció elleni küzdelmet.
Az államtitkár a javaslatcsomag támogatására kérte képviselőket, hogy mielőbb lezárulhasson az Európai Bizottság eljárása, és nehogy Magyarország forrásokat veszítsen.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
forrás – infostart.hu
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a profikaneten Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Megéri!
