Visszafelé kong a vészharang: elmarad a világválság?

Kína újranyitása, valamint az elmúlt hét pozitív amerikai és európai fogyasztói adatai miatt egyre több elemző számol úgy, hogy enyhe visszaesés jöhet 2023-ban. Vannak azonban borúlátó hangok is, nem kevesen.

   

 A múlt héten közzétett adatok azt mutatták, hogy a legtöbb nagy gazdaságban – így az Egyesült Államokban, Németországban vagy Franciaországban – lassul az infláció, valamint a fogyasztói hangulat is folyamatosan javul. Emiatt több közgazdász is felfelé javítja növekedési prognózisait. A Barclays pénteken 2,2 százalékra emelte 2023-ra vonatkozó globális növekedési előrejelzését, ami 0,5 százalékponttal magasabb, mint a november közepén adott legutóbbi becslése – írja a Portfolio.


“Ez nagyrészt a kínai növekedési előrejelzésünk 1,0 százalékpontos, 4,8 százalékra történő emelésének köszönhető a múlt hetihez képest, de tükrözi az euróövezetre vonatkozó előrejelzések 0,7 százalékpontos emelését, valamint kisebb mértékben az USA-ra, Japánra és az Egyesült Királyságra vonatkozó 0,2 százalékpontos emelést is – mondta Christian Keller, a Barclays gazdaságkutatási vezetője.

Az Egyesült Államokra még mindig recessziót jósolnak, ez meglehetősen enyhe lenne, és a 2023-as éves GDP-növekedés pozitív maradna.

Fontos tényező még, hogy a fogyasztói hangulat is a vártnál jobban javult az amerikai gazdaságban. A Barclays – a piaci árazással összhangban – arra számít, hogy a kedvező adatok fényében a Fed februári ülése után a 25 bázispontos emelések felé fordul, majd májuban 5,25 százalékra emelt alapkamattal fejezik be a szigorítást.

A Barclays viszont nem számol hasonlóan enyhülő szigorítási pályával az euróövezetben: úgy véli, hogy a gyorsabb maginflációs mutató miatt az Európai Központi Bank februárban és márciusban is két 50 bázispontos emelést hajt végre, majd 3 százalékos betéti kamatlábon zárná le a ciklust, de a testület folytatja a mérlegének szigorítását.

Emellett a vártnál jobb német és brit GDP-adatok további bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy

a gazdasági visszaesés kevésbé súlyos, mint azt a néhány hónappal ezelőtt még sokkal bizonytalanabbnak tűnő energiaellátási helyzet sugallta.

Christian Keller úgy látja, hogy a megemelkedett energiaárak kezelésére Európában és az Egyesült Királyságban nyújtott, általában nagy összegű fiskális támogatási csomagok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy enyhülni látszik a válság. Emellett az egészséges munkaerő-piaci feltételek és az átlagosan robusztus háztartási megtakarítások is segítik a növekedést.

A Berenberg a közelmúltbeli pozitív hírek – különösen a csökkenő gázárak, a fogyasztói bizalom élénkülése és az üzleti várakozások szerény javulása – fényében az euróövezetre vonatkozó előrejelzését is feljavította. Pénteken a német szövetségi statisztikai hivatal kimutatta, hogy Európa legnagyobb gazdasága 2022 negyedik negyedévében nem zsugorodott, hanem stagnált, és mivel Németország jobban ki van téve a gázkockázatoknak, mint az euróövezet egésze, ez arra utal, hogy az euróövezet valószínűleg nem járt (sokkal) rosszabbul, mint Németország tavaly év végén, és így

elkerülhette a negyedik negyedévi GDP jelentős zsugorodását.

Az elemzők szerint az üzleti és fogyasztói bizalom folyamatos élénkülése alapján valószínűtlennek tűnik, hogy 2023 első negyedéve sokkal rosszabb lesz, mint 2022 negyedik negyedéve. A valutaövezeti kilátásokat az is pozitív irányba mozdította el, hogy Franciaország, az unió második legnagyobb gazdasága 2022 végén tovább növekedett. A Bank of France felmérése alapján így elkerülheti a recessziót a megugró energiaárakból eredő ellenszél ellenére is.

Akik szerint nem lehet megúszni a válságot
A WEF által megkérdezett vezető közgazdászok kétharmada számít idén globális recesszióra, és mintegy 18%-uk “rendkívül valószínűnek” tartja azt, vagyis több mint kétszer annyian, mint az előző, 2022 szeptemberében végzett felmérés során – írja a Reuters alapján ugyancsak a Portfolio.

“A jelenlegi magas infláció, az alacsony növekedés, magas adósság és nagyfokú széttagoltság jellemezte környezet csökkenti a növekedéshez szükséges beruházások ösztönzését, és lassítja a világ legkiszolgáltatottabbjainak életszínvonalának emelését” – mondta a WEF ügyvezető igazgatója, Saadia Zahidi a felmérés eredményeit kísérő nyilatkozatában.

Eközben a PwC által hétfőn Davosban közzétett, a vezérigazgatók hozzáállását vizsgáló felmérése a legbaljósabb képet mutatja azóta, hogy a “Big Four” könyvvizsgáló egy évtizeddel ezelőtt elindította a kutatási sorozatot. Mindez jelentős elmozdulást jelent a 2021-es és 2022-es optimista kilátásokhoz képest. A Világbank a múlt héten számos ország esetében recesszió közeli szintre csökkentette 2023-as növekedési előrejelzését. Ez többek között a jegybanki kamatemelések hatásának, és annak tulajdonítható, hogy az orosz-ukrán háború továbbra is folytatódik.

Nyitókép: Andrii Yalanskyi/Getty Images

forrás infostart.hu

 


Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a profikaneten Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Megéri!

További híreink

H 11:36

Az új intelligens asszisztenst számos területen és okostelefonokon is lehet majd használni.

Tovább
H 10:30

A költségvetés helyzetével kapcsolatos aggasztó nyilatkozatok negatívan érintették a forintot.

Tovább
H 09:46

A reálkereset 2 %-al csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Tovább
H 09:11

A vádak szerint Moszkva szándékosan az éhínséget használta fegyverként.

Tovább
H 08:14

Huszonnégy országban van kolerajárvány

Tovább
H 06:56

Változékony marad időjárásunk, a csapadék mellett viszont meleg időre számíthatunk.

Tovább

Belföld

Hoppá - Ők már megkapták a koronavírust

Fókuszban a sztárvilág

Fókuszban a sport

Fókuszban az egészség